Vannak kifejezetten vitaindító zöldségek, amelyeknek - bármilyen kis társaságban - akad egy időben rajongója és ellenzője egyaránt. A világ legmegosztóbb zöldségének kikiáltott brokkoli mellett ebbe a körbe tartozik a tavasz sztárja, a spárga, a sokak által értelmezhetetlen sóska, illetve a spenót is.
Spenót a történelem viharában
A spenót régóta megtalálható a tányérjainkon, nagyjából a VII. században jelent meg Ázsiában és onnan – a kereskedő araboknak, a karavánoknak és a bevett kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően –megérkezett a mediterrán Európába, a spanyolokhoz, és a taljánokhoz, és mindkét helyen hamar nagy népszerűségre tett szert.
A spenót nem önálló fogásként jelent meg a spanyol gasztronómiában, hanem számtalan fogásukba épült be, a többi zöldség mellé, a velenceiek – akiknek volt érzékük a spenóthoz – fenyőmaggal, aszalványokkal együtt kínálták a párolt, megfonnyasztott spenótot.
A mediterráneum jó kiindulópont volt a spenótnak, szépen lassan majdnem minden európai konyha megismerkedett ezzel a zölddel, Itáliában – Velencén kívül – meghódította Firenzét is, illetve lassan, de biztosan a franciák szintén megkedvelték a spenótot, amely nem meglepő módon az ország déli vidékén vált részévé a konyhának.
Az egészséges spenót
A spenót beltartalma egészen egyedülálló, hiszen nagyon nagy mennyiségben tartalmaz vasat, illetve sok benne a kalcium, a magnézium, a szelén és a foszfor, valamint a vitaminok közül megtalálható benne az A-, C-, E- és a K-vitamin. A benne lévő ásványi anyagok és vitaminoknak köszönhetően a spenót a női szervezet számára kifejezetten hasznos zöldség, jó válogatásban tartalmazza azokat a vitaminokat és elemeket, amelyre a nőknek a mindennapokban szükségük van. A spenót ezen kívül méregtelenítő hatással is bír, valamint az emésztést is javítja, kitűnő élelmi rost forrás.
Hogyan bánjunk a spenóttal?
Ha friss spenótot veszünk, minden esetben törekedjünk arra, hogy sértetlen, haragoszöld leveleket válasszunk. Ami már fonnyadt, kicsit foltos, nedves, kókadt, az ne vegyük meg. A friss spenót előkészítése nem igényel túl sok munkát. A lényeg, hogy csipkedjük le a szárát (a levélig), bő hideg folyóvízben alaposan öblítsük le, és így használjuk fel. Ha nem szeretnénk azonnal megfőzni a spenótot, akkor is érdemes ledinsztelni, és ebben az állapotban tárolni a hűtőben. A zárható edényben, hűtőbe tett dinsztelt spenótot 1-2 napig nyugodtan felhasználhatjuk, illetve mélyhűtőbe szintén eltehetjük.
A spenót dinsztelése nagyon egyszerű, kevés olajon kell megfonnyasztani. Külön víz hozzáadását a folyamat nem igényli, a zöldség maga elegendő folyadékot veszt.
Mi legyen a spenótból?
A spenót frissen kitűnő választás kevert salátákba, fonnyasztva, kevés fokhagymával, borssal fűszerezve könnyű tavaszi körete a frissen sült húsoknak, grillételeknek, sajtoknak. Jó partnere a kecskesajt, az érett camembert, a különféle olajos magvak, a friss túró, orda, bryndza, illetve mézzel, balzsamecettel, hidegen préselt olajokkal is jól keverhető, ízesíthető.
A párolt spenót kitűnő alapja lehet bármilyen szósznak, tejszínes, mascarponés, tejfölös vagy épp paradicsomos mártásban jól működik együtt a tésztákkal. Rakott fogásként ugyancsak elkészíthető, cannelloni, lasagne lapok mellett rizzsel, darált hússal, bulgurral vagy épp grillzöldségekkel rétegezve is remek egytálételek készíthetők belőle. A spenót levesként és klasszikus főzelékként is tányérra kerülhet, ez utóbbit érdemes rántás helyett áztatott zsemlével turmixolva készíteni, némi tejszínnel elkeverve.
Még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első!