Egy új kutatás kimutatta: akik értenek a borokhoz, általában okosabbak

A vizsgálat nem azt bizonyítja, hogy a borivás az, ami okosabbá tesz – a kutatók valami ennél sokkal érdekesebbre voltak kíváncsiak.

2026. szeptember 8. 17:43 - szerző: Príma Konyha

CÍMKÉK: bor borozás borozgatás borvidék gasztronómia intelligencia iq kutatás tudomány vizsgálat

Az iskolai teljesítmény és a munkában elért eredmények esetében régóta ismert, hogy az általános kognitív képességeknek fontos szerepük van. Ezekért azonban az embernek rendszerint muszáj tanulnia. A borászat, a borok világa egészen más tészta: a legtöbb embernek sem az iskolában, sem a munkahelyén nincs szüksége arra, hogy tudja, melyik szőlőfajta melyik borvidékhez kötődik.

Maximilian Krolo, a Saarlandi Egyetem kutatója és Timothy C. Bates, az Edinburgh-i Egyetem pszichológiaprofesszora ezért azt vizsgálták, hogy az intelligencia akkor is összefügg-e a tudás megszerzésével, ha nincs mögötte kötelezettség vagy bármilyen más előny, esetleg anyagi jutalom.

Akik többet tudnak a borokról, okosabbak is?

525 ember tudását és kognitív képességeit vetették össze

A kutatásban 525 felnőtt vett részt. Először egy standardizált kognitív tesztet kellett kitölteniük, amely többek között a verbális és logikai gondolkodást, valamint számsorok és betűsorok felismerését mérte. Ezután egy 68 kérdéses borteszt következett, egy komolyabb boros képzés tananyaga alapján állítottak össze. A kérdések többek között a szőlőfajtákra, borvidékekre, borkészítési eljárásokra és borstílusokra vonatkoztak. A kutatók azt is feljegyezték, dolgozott-e valaki a borágazatban, illetve milyen italt részesít előnyben.

A magasabb teszteredményhez mélyebb boros tudás társult

Az eredmények szerint a magasabb kognitív képességekkel rendelkezők általában a borteszten is jobban teljesítettek. A kognitív képesség a bortudásban mért különbségek valamivel több mint 9 százalékát magyarázta, és az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették a borágazati tapasztalatot és az alkoholfogyasztási szokásokat.

A szakmai tapasztalat ráadásul tovább erősítette a kapcsolatot: azoknál volt a legerősebb az összefüggés, akik munkájuk során is rendszeresen foglalkoztak borral. Krolo szerint ennek oka, hogy a szakmai közegben ismétlődés, rendszerezés és folyamatos visszajelzés segíti a tanulást. „A kognitív képesség és a strukturált tapasztalat nem külön-külön járulnak hozzá a tudáshoz, hanem erősítik egymás hatását” – fogalmazott.

Nem a sok borivás tesz szakértővé

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a bor szeretete és a gyakori kóstolás nem járt ugyanazzal a hatással, mint a strukturált tapasztalat megszerzése. A kutatók szerint tehát nem az számít, hányszor találkozunk egy témával, az is, hogy közben tanulunk-e, rendszerezzük-e az információkat és kapunk-e visszajelzést.