Cikkek

Olaj

A legalapvetőbb, főzéshez használt zsiradék, amelynek szintén számtalan formáját ismerjük, használjuk. A napraforgóból, kukoricából nyert olajjal főzünk, sütünk a leggyakrabban, az olaj az, amelyiket előszeretettel használjuk, ha bő zsiradékban készülő ételt szeretnénk készíteni.  A napraforgóolaj jó alapja a rántásainknak, könnyen lehet vele dolgozni és bizonyos süteményeknél (muffinok, kevert tészták) szintén remekül alkalmazható. Olaj és olaj között azonban hatalmas különbség van: míg a napraforgómagból és kukoricából nyert olaj jól bírja a hőt, addig a hidegen sajtolt olíva olajak, repce olajak, tökmag olajaknak nem használ ha túlhevítjük. Ezekkel az olajakkal inkább a salátáinkat ízesítsük, a különböző csonthéjas magokból ütött olajokkal pedig a süteményeink tésztájába használjuk fel bátran, nagyon kellemes, de ne túl intenzív ízhatást érhetünk el velük.

Az utóbbi években nagy népszerűségre tett szert a könnyen tárolható kókuszzsír illetve kókuszolaj is, amely magas égési hőfoka miatt ideális a bő zsiradékban készülő ételek elkészítéséhez, s a jól ismert és kevéssé szeretett lakásban terjengő olajszag is elkerülhető a használatával.

Zsírok

A zsírok megítélése évtizedről- évtizedre változik. Sokáig – a tojáshoz hasonlóan – a telített zsírokat tették felelőssé a különféle szív- és érrendszeri megbetegedésekért, de ma már hajlik arra az orvostudomány - a divatos táplálkozási életmódok mellett - hogy nem feltétlen árt, ha használunk, fogyasztunk zsírt is. A kacsa- és libazsír nem csak állaga miatt izgalmas alapanyag, hanem ízével is sokat ad az ételekhez. Klasszikus raguk, egytálételek alapját érdemes ilyen zsírokkal elkészíteni, illetve bizonyos krémek, kencék is csak liba- vagy kacsazsírral az igaziak. A zsíros kenyérről nem is beszélve.  

A zsírok közé soroljuk még a szalonnát is, amelyet szintén sokáig üldöztek a dietetikusok, de ennek ellenére van létjogosultsága a konyhánkban. Mind a táblaszalonnának, mind a húsos szalonnának megvan a maga helye, gondoljunk csak a túrós csusza tetején pihenő pörcökre vagy épp a kenyérlángosra, ami azért egy nagyobb adag húsos szalonnával az igazi.

A szilikonformák megjelenése előtt a háziasszonyok a zsírt azért is tartották, mert a sütőformákat sokkal könnyebben és szebben ki lehet vele kenni, szemben a vajjal, amelynek magas víztartalma nem mindig kedvezett a formában sült süteménynek.

Vaj

Lehet, hogy a forma kikenésére nem alkalmas a vaj, de a tészta készítésére annál inkább. A vaj esetében is megfigyelhető egy erőteljes pálfordulás, aminek eredményét láthatjuk is mostanában, nem véletlen emelkedik az egekbe a tejtermékek ára: a világ rájött arra, hogy a nyolcvanas években tiltólistára került vaj nem csak finom, hanem egészséges is. Mértékkel, mint minden más. A vajjal készített krémek, sütemények állaga, íze összehasonlíthatatlanul finomabb. A vajjal azonban főzni nem szerencsés, viszonylag könnyen megég, így ha mégis olyan húst sütnénk vagy olyan szószt készítenénk, amelynek receptje a vajban sütést javasolja, akkor a serpenyőbe először tegyünk egy kis olajat és ebbe tegyük bele a vajat.