Receptfeltöltés
Babkára fel!
2018.03.04.
Babkára fel!
Szerző: Wessely Márta

A hagyományos kalácsok mellett, az ünnepek alatt asztalra kerülhetnek más nemzetek húsvéti süteményei vagy édes kelt tésztái is.  Tökéletes választás a lengyel askenázi zsidóság  Babkája, az azóta nagyon csokis kaláccsá átlényegült finomság, amely egy-két éve indult hódító körútjára és a sikerekből ítélve még egy darabig velünk marad.

Babka

A Babka az utóbbi évek egyik legfelkapottabb kalácsa lett, holott nem új keletű dolog, a lengyel askenázi zsidóság körében már régóta ismert ez a tészta. A szombati challah-hoz való kalácstészta maradékát ugyanis a gondos nagyanyák, anyák nem dobták ki, hanem tört olajos magvakkal, dióval, mogyoróval töltötték, feltekerték és a kalács mellett ezt a – sokszor falatnyi – tésztát is kisütötték és a gyerekeknek adták. Így keletkezett a babka, amely jiddisül annyit tesz: mamácska.

A falatnyi sütemény ekkor még koránt sem volt olyan édes, mint manapság és kakaós, csokoládés mivoltát is csak az Újvilágban nyerte el, ahol a bevándorlók alkotta olvasztótégelyben egy-egy nép, nemzet, csoport hagyományai ötvöződtek. Így született a ma ismert és nagyon megszeretett kalács, amelyben olyankor több a töltelék, mint a tészta, de erre még soha senki sem panaszkodott. Más feltételezések szerint nem kellett megvárni, amíg Amerikában a kalácsba pottyan a csokoládé, a kakaó ugyanis már a száműzött, az Ibériai félszigettől északabbra elterülő kikötővárosokban élő szefárd zsidóságnál a XVI. században megtörtént.

A jiddis nagymama-szálat teljesen hanyagoló eredettörténetekre bukkanni itt is, ott is, van, aki ukrán - még egy korábbi - matriarchális társadalmi berendezkedés idején alkalmazott termékenységi szimbólumnak tartja a babkát, míg Lesley Chamberlain  - történész és a kelet-európai konyha szakértője - szerint a babka az olasz panettone kisöccse, valójában a taljánoktól származik és csak a milánói Sforzák közvetítésével, pontosabban Bona Sforza lengyel királyné jóvoltából jutott el Lengyelországba, és vált az askenázi zsidóság kedvelt süteményévé.

A babka tésztája

A babka alapja egy tartalmas kelt tészta, amelyben nagyobb mennyiségű zsiradék és tojás található. A tésztához kellő folyadék egy részénél nyugodtan lecserélhetjük a vizet tejre, de a lényeg, hogy egy rugalmas, gazdag, jól formálható tésztából készítsük el a babkát.

A babka tölteléke

A legtöbb babka tört csokoládé, holland, azaz cukrozatlan kakaópor, porcukor, fahéj és vaj keverékével van megtöltve, de természetesen a tölteléket számtalan módon variálhatjuk. Visszahozhatjuk a tört olajos magvakat, adhatunk a töltelékhez mandulaforgácsot, tört mogyorót, durvára darált diót. A töltelék krémességét a vaj mellett egy kevés presszókávéval is megteremthetjük, a porcukrot lecserélhetjük jégcukorra, így nagyon izgalmas textúrával gazdagszik a töltelékünk. A fűszerezésen szintén módosíthatunk: a fahéj mellett kerülhet a töltelékbe őrölt szerecsendió, szegfűbors, kardamom, ánizs, gyömbér vagy egy leheletnyi szegfűszeg.

A csokoládés-magvas vonal mellett lehet lekvárokkal is turbózni az ízeket és kiváltani a cukrot, valamint a zsiradék egy részét. A babkába kerülhet szilvalekvár, méz, apróra darált szárított füge, datolya, amelyekkel szintén jól kiváltható a finomított cukor. Ha pedig a lehető leggazdagabb babkát szeretnénk elkészíteni, akkor a töltelékébe feltétlen csempésszünk bele egy kevés kandírozott gyümölcsöt és egy kis mandulamarcipánt is.

Kommentet írok

Kommentelni csak bejelentkezve tudsz!

Belépés Regisztráció
Kommentek (0)

Még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első!