A befőzés idején sokakban és sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen cukorral is édesítsék a befőttjeiket, lekvárjaikat. Ha nem valamilyen alternatív édesítőszerben gondolkodunk, akkor érdemes végigvenni, hogy a boltok polcaink sorakozó cukrok közül melyik hogyan készül és vajon mire való.
A cukorrépából nyert cukrok meglepően sokféle módon megjelennek a hétköznapjainkba, az egyik ideális ízesítője a teáknak, kávéknak, a másikkal sütni érdemes, a harmadiktól lesznek álomszépek a süteményeink.
Kristálycukor, a klasszikus
A cukorrépának ez a felhasználási formája a legelterjedtebb, szinte biztos, hogy aki használ cukrot, annak legalább egy kilónyi kristálycukor lapul a konyhaszekrényében (és még több a kamrájában). A kristálycukor ideális főzéshez, sütéshez, de befőzéshez, eltevéshez szintén jól használható. Többféle formában kapható, a hagyományos kristálycukor mellett ott a finomra őrölt, azaz finomított kristálycukor, amelynek sokkal kisebb a szemcsemérete, így könnyebb beledolgozni az ételekbe, süteményekbe, mivel sokkal gyorsabban olvad. Nagyon jól felhasználható a különféle sütiknél, karamell készítésére tökéletesen alkalmas.
Préselt cukrok
Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik a süvegcukor modern változata, a kockacukor is. Mind a süvegcukrot, mind a kockacukrot préseléssel alakítják, és amíg az egyik nagyjából negyed kilónyi kristálycukorból készül, addig a másik pont egy kávéra vagy teára való édességet hordoz magában. Éppen ezért a kockacukor mérete el is térhet, a magyarok kocka formájú, viszonylag nagyméretű kockacukra mellett a franciák cukorkája például téglalap alakú és nagyjából a mi kockacukrunk kétharmadát teszi ki.
Dekorcukrok
A sütemények dekorálására, utólagos ízesítésére tökéletes megoldást kínál a porrá őrölt kristálycukor, a porcukor, amelyet leggyakrabban valóban a befejező műveletekhez használunk. A porcukor azonban ideális, ha olyan alapanyaggal van dolgunk, amiben a kristálycukor vélhetően nehezen olvadna fel. Remekül használható habok, krémek ízesítésére. A jégcukor is kifejezetten dekorációs célokat szolgál, csak a porcukorral ellentétben nem a sütés után adjuk a desszerthez, hanem a sütemény már ezzel, a falatnyi fehér röggel együtt sül. A préselt kristálycukorból született jégcukor bírja a kiképzést, a sütőben is megtartja a formáját.
Aromás cukrok
A finomított kristálycukor mellett érdemes szót ejteni a finomítatlan cukrokról, azaz a barna cukorról és a sötétbarna cukorról, amelyek színét a cukorhoz adott melasz teszi teltté. A melasztól nem csak gyönyörű színe lesz a cukornak, hanem megnő a nedvességtartalmuk is, és az ízük is sokkal mélyebb, karakteresebb, fűszeresebb lesz, azaz a barna cukor használatakor nem csupán édesítjük az ételünket, süteményünket, hanem fűszerezzük is.
A barna cukrok kiválasztásánál könnyedén belefuthatunk különféle nádcukrokba, állaguk, színük megegyezik a répacukoréval, ízükben lehet valamennyi eltérés. A barna cukrok kifejezetten jól passzolnak a kávés, csokoládés, csonthéjasokban gazdag süteményekhez, a nyári gyümölcsök közül a sárgabarackkal és a sárgadinnyével ápolnak jó viszont, de a kora őszi almás-szilvás süteményekhez is passzolnak. Akkor is érdemes a barna cukrokkal számolnunk, ha épp paradicsomot főzünk be, enyhén édeskés szósszá vagy épp ketchuppá.
Még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első!