Cikkek

Túrós táska, kakaós csiga, bukta… megannyi gyerekkori emlék kötődik ezekhez a finomságokhoz. Bár sokan sokféle okból kifolyólag tartanak a kelt tészta készítésétől, azért valljuk be: enni mindenki szereti.

A klasszikus kelt tésztás süteményeknek a 21. században is fix helyük van a konyhában. Ideális megoldást jelentenek tízóraira, uzsonnára, kisebb-nagyobb összejövetelek során is biztos sikert aratnak és egy tartalmasabb leves vagy egytálétel után, második fogásként szinte mindig bevethetők.

Kell félni a kelt tésztától?

Természetesen nem. Aki nem bízik benne, hogy fel tudja futtatni az élesztőt, az nyugodtan használjon porélesztőt, azzal is nagyon szép tésztákat lehet készíteni. Ha pedig egyáltalán nem szeretnénk bajlódni az otthoni tésztakészítéssel, akkor kipróbálhatjuk a boltok hűtőiben megtalálható, sütésre kész tésztákat.

Túrós táska

A túrós táska lényege egyértelműen a töltelék. A jó minőségű, nagyobb mennyiségű túrót a legtöbb esetben mazsolával keverik és kevés vaníliás cukorral édesítik, de nyugodtan eltérhetünk ettől és azt sem árt a töltelékünknek, ha a túrót a felhasználás előtt fém szitán finoman áttörjük és egy-két tojássárgájával elkeverjük. Ha túl vizes a túró, akkor zsemlemorzsát vagy búzadarát adhatunk a töltelékhez, de ezzel óvatosan, a dara nagyon sok nedvességet felvesz, tényleg csak egy kevés kell belőle.

A táskákat formázhatjuk a hagyományosnál kisebbre is és magát a tésztát is nyújthatjuk vékonyabbra, hogy valóban a töltelék domináljon a batyuban.

Kakaós csiga

A kakaós csiga esetében le kell szögezni, hogy a klasszikus, kicsit morzsálós, kicsit foszlós tésztájú süteményhez élesztős-leves, azaz a blundel tésztát illik készíteni. Az élesztővel készített, vajjal hajtogatott és sokat pihentetett tészta helyett azonban egy jó házi kelt tészta ideális alapja lehet a kakaós csigának.  A csiga esetében is fontos a tökéletes töltelék, de itt azért nem esthetünk túlzásokba, hiszen nem egy batyu vagy egy bukta szívében helyezzük el a nagyobb mennyiségű kakaós krémet, hanem a csigamód feltekert tésztára tesszük, amin jó, ha ott is marad. A kakaós csigához a legjobb a holland – azaz édesítetlen – kakaópor, amit kevés cukorral, fűszerekkel, vajjal vagy sajtkrémmel kikeverve kenünk rá a kinyújtott tésztára. A krémbe tehetünk egy kevés darált mogyorót, diót is, ártani nem fog.

Ha félünk tőle, hogy sütés közben szétjön a tekercs, akkor célszerű habart tojással lekenni, ez sütés közben szépen megfogja a tésztát. Ha pedig azt szeretnénk, hogy jó szaftos, kicsit tocsogós legyen, akkor szélesebb csigákat vágjunk és a Ferdinánd tekercshez valamint a Darázsfészekhez hasonlóan, a már finoman színesedő csigákat locsoljuk meg langyos tejszínnel, akár többször is.

Bukta

A bukta valóban az igazi második fogás, nem csak a menzán, otthoni is jó választás egy tartalmasabb ragulevest követően. A buktába tökéletesen helye van a tavalyi- vagy tavalyelőtti lekvároknak, amik pont annyira száradtak be, hogy a sütés közben ne folyjanak ki a tésztából, de kellemesen megolvadjanak. Ugyancsak jó töltelék lehet a birsalmasajtokból, de a sült szilvalekvárnál jobb biztosan nincs.

A bukta tésztájának egyetlen nagy titka van, kellő mennyiségű tojássárgáját kell beletenni. Ettől nem csak gyönyörű arany színt kap a tészta, hanem gazdag, de nem nehéz kelt tésztát kapunk eredményül. Ha a tészta színét tovább szeretnénk mélyíteni, akkor nyugodtan főzzünk föl – a süteményhez szánt – tejben egy kevés sáfrányos szeklicét, s az átszűrt tejet adjuk a tésztához.