Kapor, kacagásra és boszorkányok ellen

A tavasz íze rejtezik ebben a zöld fűszerben. Illata gyerekkorunk főzelékeit idézi, a nagymama által eltett uborkához kötődik, de raguleveseinket és házi kencéinket is gyakorta ízesítjük kaporral.

2018. március 2. 8:55 - szerző: Príma Konyha

CÍMKÉK:

A tavasz íze rejtezik ebben a zöld fűszerben. Illata gyerekkorunk főzelékeit idézi, a nagymama által eltett uborkához kötődik, de raguleveseinket és házi kencéinket is gyakorta ízesítjük kaporral.

Kapor a történelem viharaiban

A Földközi-tenger térségében őshonos kapor már az ókorban is kedvelt fűszernövénynek számított, de akkortájt – mint sok más, ma már főleg fűszerként használt gyógynövénynél – az egyiptomiak, görögök, rómaiak is a kapor gyógyító hatását tekintették elsődlegesnek és nem csak az íze végett rajongtak ezért az illatos, ánizsos növényért. Már az i.e. 3000 környékén íródott egyiptomi orvosi szövegekben találkozni a kaporral, de nem csak medicinaként, hanem afrodiziákumként is tekintettek rá, sőt az egyiptomiak szerint a rossz szellemek távoltartásában szintén jeleskedett a kapor.

A görögöknél a gazdagságot jelképezte, rómaiaknál már a szerencse megtestesítőjévé lépett elő a növény. Természetesen a gyógyhatása sem ment feledésbe, a különféle gyomorbántalmakra rendre a kaprot javasolták, sok esetben a magok rágcsálásával próbálták meg elérni a kisgyerekeknél gyakorta előforduló kólika tüneteinek enyhülését. Az első században élt, ókori görög katonaorvos, botanikus, Dioszkoridész olyan univerzális gyógyszerként festette le írásaiban a kaprot, amely a kacagástól a székrekedésig szinte mindenre gyógyír.

Az egyiptomi tudás a középkorban sem veszett el teljesen, a boszorkányok ellen ekkortájt is előszeretettel védekeztek egy-egy csokornyi kaporral.  A kapor gyógyító ereje Ázsiában is ismert volt, a tibeti, ájurvédikus és a kínai orvoslás is alkalmazta, alkalmazza, mint emésztést segítő gyógyszert, főleg gyerekek és idősek számára, mivel hatása enyhébb, mint az ánizsé vagy az édesköményé.

A XVII. századi híres botanikus, gyógynövényszakértő és orvos Nicolas Culpepper is lelkesen ajánlja írásaiban a kaprot, amely jót tesz az emésztésnek és pompásan űzi el a szeleket.

Mibe tegyünk kaprot?

Északi országokban főleg a halak és tengerek gyümölcseinek ízesítésére használják, nálunk szélesebb palettán mozog a kapor, bár szinte biztos, hogy első körben erről a fűszerről mindenkinek a tökfőzelék ugrik be. Ami nem véletlen, hiszen a kapor jól passzol szinte az összes savanyúbb tejtermékhez, a joghurtokhoz, a tejfölhöz, de keverhetjük túróba, adhatjuk ricottához is. A tejtermékeken kívül a gombás ételeknek szintén ideális partnere és a krumplis fogásokban is megállja a helyét.

A friss leveleket érdemes hamar felhasználni, illóolaj tartalmának köszönhetően a kaporból nagyon izgalmas pesztó készíthető, amellyel aztán bármilyen fogás ízesíthető.

A kapor jó partnere a különféle salátáknak, a nyári grillezésekkor használt pácokban szintén biztos helye van, a szezonzáró savanyításokról nem is beszélve, hiszen a kapor nem csak az uborkához passzol, más savanyításra váró zöldséggel is könnyedén kombinálható. A kapor levelein kívül a szárát szintén érdemes a fogásokba belefőzni (spárgával összekötve, hogy a tálalás előtt könnyedén ki tudjuk szedni az ételből), rengeteg ízanyag található benne, amit kár lenne veszni hagyni.

Hortobágyi palacsinta A magyaros ételek egyik klasszikusa nem egészen hetven éves múltat tudhat csak ...

Főzzünk ki a szerencsénket! – szilveszteri gasztrobabonák A szilveszteri babonák jóvoltából az év utolsó napjának menüje szinte adott, ...

Márton-napi lakoma, sokféleképpen A Márton naphoz rengeteg legenda kapcsolódik, az egyik szerint a ludaknak ...

Vicc volt, de tényleg megcsinálják: jön a húsgolyó ízű nyalóka az IKEA áruházakba! Április 1-jén még csak vicceltek vele, de a nagy érdeklődés hatására tényleg ...