Receptfeltöltés
Kapor, kacagásra és boszorkányok ellen
2018.03.02.
Kapor, kacagásra és boszorkányok ellen
Szerző: Wessely Márta

A tavasz íze rejtezik ebben a zöld fűszerben. Illata gyerekkorunk főzelékeit idézi, a nagymama által eltett uborkához kötődik, de raguleveseinket és házi kencéinket is gyakorta ízesítjük kaporral.

Kapor a történelem viharaiban

A Földközi-tenger térségében őshonos kapor már az ókorban is kedvelt fűszernövénynek számított, de akkortájt – mint sok más, ma már főleg fűszerként használt gyógynövénynél – az egyiptomiak, görögök, rómaiak is a kapor gyógyító hatását tekintették elsődlegesnek és nem csak az íze végett rajongtak ezért az illatos, ánizsos növényért. Már az i.e. 3000 környékén íródott egyiptomi orvosi szövegekben találkozni a kaporral, de nem csak medicinaként, hanem afrodiziákumként is tekintettek rá, sőt az egyiptomiak szerint a rossz szellemek távoltartásában szintén jeleskedett a kapor.

A görögöknél a gazdagságot jelképezte, rómaiaknál már a szerencse megtestesítőjévé lépett elő a növény. Természetesen a gyógyhatása sem ment feledésbe, a különféle gyomorbántalmakra rendre a kaprot javasolták, sok esetben a magok rágcsálásával próbálták meg elérni a kisgyerekeknél gyakorta előforduló kólika tüneteinek enyhülését. Az első században élt, ókori görög katonaorvos, botanikus, Dioszkoridész olyan univerzális gyógyszerként festette le írásaiban a kaprot, amely a kacagástól a székrekedésig szinte mindenre gyógyír.

Az egyiptomi tudás a középkorban sem veszett el teljesen, a boszorkányok ellen ekkortájt is előszeretettel védekeztek egy-egy csokornyi kaporral.  A kapor gyógyító ereje Ázsiában is ismert volt, a tibeti, ájurvédikus és a kínai orvoslás is alkalmazta, alkalmazza, mint emésztést segítő gyógyszert, főleg gyerekek és idősek számára, mivel hatása enyhébb, mint az ánizsé vagy az édesköményé.

A XVII. századi híres botanikus, gyógynövényszakértő és orvos Nicolas Culpepper is lelkesen ajánlja írásaiban a kaprot, amely jót tesz az emésztésnek és pompásan űzi el a szeleket.

Mibe tegyünk kaprot?

Északi országokban főleg a halak és tengerek gyümölcseinek ízesítésére használják, nálunk szélesebb palettán mozog a kapor, bár szinte biztos, hogy első körben erről a fűszerről mindenkinek a tökfőzelék ugrik be. Ami nem véletlen, hiszen a kapor jól passzol szinte az összes savanyúbb tejtermékhez, a joghurtokhoz, a tejfölhöz, de keverhetjük túróba, adhatjuk ricottához is. A tejtermékeken kívül a gombás ételeknek szintén ideális partnere és a krumplis fogásokban is megállja a helyét.

getett-teszta-sajtkremmel.jpg

A friss leveleket érdemes hamar felhasználni, illóolaj tartalmának köszönhetően a kaporból nagyon izgalmas pesztó készíthető, amellyel aztán bármilyen fogás ízesíthető.

A kapor jó partnere a különféle salátáknak, a nyári grillezésekkor használt pácokban szintén biztos helye van, a szezonzáró savanyításokról nem is beszélve, hiszen a kapor nem csak az uborkához passzol, más savanyításra váró zöldséggel is könnyedén kombinálható. A kapor levelein kívül a szárát szintén érdemes a fogásokba belefőzni (spárgával összekötve, hogy a tálalás előtt könnyedén ki tudjuk szedni az ételből), rengeteg ízanyag található benne, amit kár lenne veszni hagyni.

Kommentet írok

Kommentelni csak bejelentkezve tudsz!

Belépés Regisztráció
Kommentek (0)

Még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első!