Cikkek

Amíg a farsang a dőzsölésről szól, addig a Húsvétot megelőző negyven nap a visszafogott étkezések ideje. A böjtöt ma már kevesen veszik szigorúan, van, aki péntekenként a húsoktól tartózkodik ebben az időszakban és akad olyan is, aki az összes zsíros, gazdag ételt szögre akasztja és valóban sovány, nem megterhelő fogásokkal készíti fel magát az ünnepre. A nagyböjtöt tekinthetjük egy előretolt tavaszi fogyókúrának is, ami a karácsonyi, farsangi haddelhadd során képződött felesleg elhagyására tökéletesen alkalmas.

Mióta van böjt a Húsvét előtt?

A böjt nem csupán keresztény gyakorlat, szinte minden néphez, valláshoz köthető, ki olyan, ki ilyen okból, eltérő módon, különféle mélységben és időtartamban használja a böjtöt a belső béke, a tisztánlátás megkeresésének eszközeként.

A böjt ismert az iszlámban (ld. ramadan), a buddhizmus is többféle böjtöt tart számon és – többek között - az indiai jógik előtt sem ismeretlen ezt a fajta önmegtartóztatás, de böjtöltek az ókor nagy nemzeti is, mint a görög, a szíriai vagy épp a római. A keresztény vallással azonban elérkezünk a most ismert negyven napos böjthöz, aminek időtartama az évszázadok folyamán exponenciálisan nőtt. A most ismert böjt számszerűségében visszaköszön Mózes, Jézus és többek között Pitagórasz negyven napos gyakorlata.

Azaz már az Ószövetségben találkozhatunk a böjttel, hiszen Dániel és Mózes is böjtölt, illetve az Újszövetségben Jézus is negyven napig tartotta a böjtöt. A második században, Szent Iréneusz püspök  idején még csak két napos (40 órás ) volt a böjt, a harmadik századra már két hetesre hízott ez az időszak és mire a negyedik századhoz értünk már meg is született a ma ismert rendszer, amelyet Szent Gergely pápa véglegesített a hatodik század végén. Azóta kezdődik Hamvazószerdán a visszafogott étkezések időszaka.

Mit és hogyan együnk a böjt alatt?

Bár a keresztény egyház számos megkötéssel él, hogy melyik korosztály mikor és mit egyen, illetve külön kitér a nehéz fizikai munkát végzőkre is, a klasszikus böjtben a bevált gyakorlat segíti a háziasszonyokat a megfelelő fogások készítéséhez. Vannak szigorúan böjtölők, akik semmilyen állati eredetű ételt nem vesznek magukhoz, nem csak a színhúst, de a zsírt, a tejtermékeket és a tojást is kiiktatják az étrendjükből erre a negyven napra. Vannak, akik csak a húsevést, illetve az étkezések számát és mennyiségét korlátozzák.

A böjti időszakban előtérbe kerülnek a szezonban elcsíphető zöldségek, azaz korai húsvét esetén a gyökérzöldségek, április közepi húsvét idején már néhány friss primőr is csatlakozik hozzájuk. A krumpli mellett nagy szerep jut a rizsnek, a különféle gabonáknak és hüvelyeseknek, jöhetnek a köleses, babos, csicseriborsós fogások.

A megengedőbb változatban felerősödik a tej, a tojás és a hal szerepe, rengeteg tej alapú leves kötődik a böjthöz és a tojás, valamint a hal átveszi a húsok – átmenetileg - betöltetlen helyét.