Cikkek

Egyensúly tészta, azaz az almás bedobós

Az egyensúly tészta pont az, aminek látszik: egy elronthatatlan, de nagyon finom alaptészta, amit csak egyszer kell megtanulni, onnantól tökéletesen bevethető bármikor és ügyes módosításokkal ezerféleképp készíthető. A mindenből  közel azonos mennyiséget vevő, sütőporos tészta gyümölcsökkel is könnyen kombinálható, azaz, ha nincs kedvünk vagy időnk macerásabb almás tésztát készíteni, akkor a bevált receptünket turbózzuk fel egy kevés őrölt fahéjjal, vaníliával, kis szerecsendióval, reszelt citromhéjjal és a tortaformába öntött masszába, masszára tegyünk minél több vékony szeletre vagy akár kockára vágott almát, majd a mielőtt a sütőbe kerülne a tészta, hintsük meg egy kevés barna nádcukorral és fahéjjal.

Almás rétes

Az almás rétes igazi klasszikus, amely szüret idején - szőlős társaival együtt - gyakorta terítékre kerül. A rétestészta készítését vállalhatjuk mi magunk, de a boltok polcain is találni jó alapanyagot ehhez a süteményhez. A rétes készítésének elsődleges sarokpontja a zsiradék, amit minden egyes tésztalap közé be kell kenni, ettől lesz ugyanis ropogós, roppanós a rétesünk. Az almás rétesnél a lereszelt almát tegyük szűrőbe, finoman nyomkodjuk ki. A mazsolát áztassuk be egy kis feketeteába vagy akár egy kevés konyakba, majd keverjük el a kinyomkodott almával. A fűszerezésnél jöhetnek a jól bevált fűszereink: a fahéj és a szegfűszeg, de szegfűborsot, kis rózsaborsot, szerecsendiót , vaníliát is tehetünk bele, illetve a mazsola helyett/mellett számtalan aszalvány kerülhet még bele. Az aszalványokkal nem csak az sütemény ízén módosíthatunk, hanem az almás rétes hozzáadott cukortartalmát is nagy mértékben csökkenthetjük. Készíthetünk datolyás-almás vagy épp szilvás-almás rétest, ahol az aszalt szilvát könnyedén kombinálhatjuk friss szilvával. A rétes töltésénél a töltelék alá tegyünk egy kevés zsemlemorzsát, kekszmorzsát vagy száraz piskóta-morzsát, hogy a felesleges nedvességet felitassuk és ne a tészta ázzon el.

Almás pite

Az almás piténél nincs jobb. A gazdag, vajas omlós tészta és a friss alma találkozása sokféleképp megtörténhet. Nagyobb család esetében javasolt rögvest egy egész gáztepsire számolni, de az almás pite arra is tökéletes terep, hogy kipróbáljuk a rég áhított rácsos tető megfonását vagy a maradék omlós tésztából őszi leveleket ültessünk a tészta tetejére. Az almás piténél a fűszerezés pont ugyanolyan, mint a rétesnél, itt szintén érdemes eljátszani a különféle aszalványok hozzáadásával és ennél a tésztánál is rendkívül fontos, hogy az alul lévő omlós lapot alaposan meghintsük valamivel, ami a felesleges nedvességet felszívja és nem engedi, hogy a tészta a sütés során megszalonnásodjon. A morzsák mellett az almaréteg alá nyugodtan hinthetünk darált diót vagy mogyorót, illetve keverhetjük a darát csonthéjasokat a jól bevált morzsáinkkal. A pite sütése esetén nagyon fontos, hogy a felső, záró rétegen legyen lehetősége távozni az alma nedvességéből keletkező gőznek, azaz ha nem rácsos mintában gondolkozunk, akkor villával alaposan szurkáljuk meg a tésztát. A bent rekedő gőz ugyanis szintén árt a tésztának, arról nem is beszélve, hogy a felső tésztaréteget alaposan felpúposítja, ha nincs hol elszöknie.