
Nagyanyáink számára a kamra még mást jelentett. A föld adta terményeket gondosan eltették télire, és amit nem termeltek meg, abból is volt mindig a spejzban. Ma már nem feltétlen tesszük a kamra polcára az egész téli betevőt, de az biztos, hogy most sem árt, ha vannak olyan vésztartalékaink, amihez hó végén vagy egy hirtelen jött vendégség esetén nyúlhatunk.
2017. október 27. 10:02 - szerző: Príma Konyha
Nagyanyáink számára a kamra még mást jelentett. A föld adta terményeket gondosan eltették télire, és amit nem termeltek meg, abból is volt mindig a spejzban. Ma már nem feltétlen tesszük a kamra polcára az egész téli betevőt, de az biztos, hogy most sem árt, ha vannak olyan vésztartalékaink, amihez hó végén vagy egy hirtelen jött vendégség esetén nyúlhatunk.
A tészta valóban életmentő alapanyag, amit rengeteg ételbe felhasználhatunk. A tészta lehet alapja egy tartalmasabb vagy egyszerűbb levesnek, a főételek hosszú sorát készíthetjük el vele és még a desszertek között is akad néhány, amely megkívánja a száraztésztát.
A leveseknél általában a tészta a sűrítést, a gazdagítást hivatott képviselni, olyankor kerül a levesbe, ha úgy érezzük, hogy az egytálétel-léthez még a leves tartalmasságából hiányzik egy kevés De vannak tészta-bázisú leveseink is, amelyek közül az egyik legkedveltebb klasszikus a lebbencsleves. Ezt a levest nem feltétlen kell csuszatésztából, lebbencstésztából készíteni, a fodros nagykocka vagy akár a széles metélt is jó alapja lehet, hiszen ennek az ételnek a karakterét a pirított tészta adja meg. Ezt a módszert nem csak a leveseknél alkalmazhatjuk, hanem a klasszikus tésztaételeknél is: egészen új dimenzióba emeli a pirított tészta a káposztás tésztát, de még a grenadírmarsot is.
A gránátos kockán kívül számtalan étel készíthető tészta alapon. A magyar konyha klasszikusának tekinthető túrós csusza fixen ide tartozik, de ha kevés az időn és szűkösek a lehetőségeink, akkor az olasz gasztronómia is a segítségünkre siet. Készíthetünk olíva olajos, fokhagymás tésztát, egy egyszerű paradicsomos spagettit, de nagy sikert érhetünk carbonara vagy épp bolognai mártással készített fussili, penne esetén is. S akkor még nem is említettük a gyerekek nagy kedvencét, a tejfölös-sajtos tésztát, ami biztos befutó bárki számára.
A tésztás főételek nagy családjába tartoznak még a csőben sült tésztás fogások, amelyeket húsos vagy zöldséges változatban is elkészíthetünk. Ezeknél az ételeknél ugyan többet kell várni a kész fogásra, ellenben a tésztát nem szükséges előfőzni, ha kellő mennyiségű folyadékkal sütjük össze. Köztes megoldást jelent a platnin készíthető tejszínes vagy paradicsomos tészta, ahol a nagyobb mennyiségű szaftban főzzük készre a tésztát és nem külön főzővízben.
Bár ma már főleg csak a menzákon találkozni vele, a széles metéltből készülő vargabéles egykoron igazi úri csemegének számított, amit repülővel szállítottak Kolozsvárról Pestre. A vargabéles elkészítése ugyan igényel némi időt és energiát, de cserébe egy egész tepsi desszert születik belőle. A széles metéltből persze ennél jóval egyszerűbben is lehet desszert, csupán cukorral kevert darált dió vagy mák szükségeltetik hozzá. A mákos metéltet keverhetjük szilvalekvárral, sőt akár kis időre a sütőbe is betehetjük. A mocskos tésztának csúfolt étel akkor a legfinomabb, ha a sütőből kivett tésztára langyos vaníliaöntetet csurgatunk.