Cikkek

Könnyű nyári levesekhez, salátákhoz ideális partner a joghurt. A krémes, gazdag tejterméket felhasználása természetesen ennél jóval szélesebb, a joghurttal kitűnően behabarhatjuk a nyári főzelékeket, lazíthatjuk a piskótáinkat, kerekké tehetjük a túrótortánkat. A joghurtot önmagában is érdemes fogyasztani, esetleg friss gyümölccsel vagy görögösen, azaz mézzel és tört dióval elkészítve.

Kis joghurttörténelem

A fermentált tejtermékek, azaz az erjesztéssel létrehozott tejtermékek nagyságrendileg az i.e. 6000 környékén jelenhettek meg. A kialakulás mikéntjét csak találgatni tudjuk, a joghurt születési helye ugyanilyen bizonytalan, de vélhetően Közép-Ázsiában született. A legendák szerint – és a logikus következtetések alapján – az állati gyomorba, mint szállító eszközbe, edénybe töltött friss tej a gyomorban található baktériumoknak köszönhetően vált joghurttá, amely ízlett az embereknek és egy idő után a véletlen erjedésből tudatos erjesztés lett.

A Bibliában több helyen említik az joghurtot, amelynek eredeti receptjét állítólag Isten adományozta Ábrahámnak. Talán a joghurt is hozzájárult ahhoz, hogy 180 évig élt. A joghurt láthatóan bevette a Közel-Keletet és tudjuk azt is, hogy Ázsia más részein szintén előszeretettel fogyasztották. Dzsingisz kán kancatejből készített joghurttal etette a hadseregét. Európa is hamarosan behódolt a joghurtnak, az ókori szövegekben gyakorta találkozni vele, részint jótékony, egészségmegőrző szerepe és a belekre, gyomorra gyakorolt kiemelkedő hatása miatt.

Hogyan születik a joghurt?

A friss tejet tejsav baktériumokkal fermentálják, azaz beoltják és a tejet 35-40 fokon tartják néhány órán át, így maximalizálják a baktériumok aktivitását. A folyamat nem csak ipari körülmények között működik, mi magunk szintén könnyedén készíthetünk joghurtot, külön eszköz nem is kell hozzá, csak magas zsírtartalmú, nem UHT tej és natúr joghurt, amellyel elkeverjük, azaz a baktériumaival beoltjuk a megmelegített tejet, amit ezek után még néhány órán át az adott hőfokon tartunk. A baktériumok a laktózt tejsavvá alakítják, ennek köszönhetően születik meg a joghurt jellegzetes állaga és íze.

Mivel ízesíthető a joghurt?

A boltban kapható ezernyi, sok esetben a kelleténél több adalékanyagot tartalmazó édeskés joghurtkészítmény helyett célszerű natúr joghurtot venni vagy készíteni és azt ízesíteni. A joghurtot ízesíthetjük friss gyümölcsökkel, darabos vagy pépes formában. Adhatunk hozzá lekvárokat, édesíthetjük mézzel vagy más növényi sziruppal, édesítésre alkalmas szerekkel. Fűszerezhetjük is, kevés fahéjjal, kakaóporral, olvasztott csokoládéval, tört keksszel, csonthéjasokkal, darált karamellel karakteressé tehetjük. A gyümölcsös joghurtokhoz adhatunk vékonyra metélt bazsalikomot, citromfüvet vagy mentát.

A joghurtból készíthetünk salátákhoz dresszingeket, mártásokat. Nagyon jól használható majonéz helyett, illetve majonézzel kikeverve is rendkívül finom. Sűrűségének köszönhetően tartalmas önteteket, ragukat alakíthatunk belőle. Az édes és hűs nyári levesek mellett, a sósra hangolt hideg előételekhez szintén jól használható. Készíthetünk vele quacamolet, felhasználhatjuk tojássalátához, illetve - jól kicsepegtetve - tökéletes a tzatzikihoz.

Joghurt és a desszertek

A joghurt természetesen a desszertekhez is kitűnően használható. Készthetünk vele sütést nem igénylő, hűtendő tortákat, keverhetjük tejföllel, túróval, adhatunk hozzá gyümölcsöt. Pohárkrémnek szintén kitűnő, gazdag állaga, semleges íze ideális bármilyen ízvilágú pohárkrémhez. A joghurt a kevert tésztás, egyensúlytésztának vagy bögrés süteménynek nevezett tortákhoz, muffinokhoz is kitűnő. A joghurt hozzáadásával kiválthatjuk a süteményhez szükséges zsiradékmennyiség egészét vagy jelentős részét. A joghurttal készített tészta sokáig friss marad, nem szárad ki. A joghurt péksüteményekhez, kelt tésztákhoz szintén adható, itt azzal számoljunk, hogy ezek a tészták nehezebben kelnek meg.