Vannak bizonyos alapanyagok, ételek, amelyek kifejezetten évszakhoz köthetők. Egyértelmű, hogy nyáron több fagylalt fogy, de az is szinte biztos, hogy a görögök friss, omlós, sós sajtja, a feta is ilyenkor a legkelendőbb.
Ez természetesen nem véletlen, ennek a sajtnak ugyanis bérelt helye van a legismertebb görög salátában, a Horiatiki-ben, azaz a paraszt salátában. A napérlelte paradicsomból, uborkával, paprikával, olajbogyóval és szűz olívaolajjal készített nyári saláta lelke a feta, amely az olívaolajjal közösen megadja annak krémességét, lágyságát, és az orgánóval együtt felelős a tökéletes ízélményért.
Feta történelem
A feta eredetét homály fedi, de feltételezhetően a mediterrán vidékek sajátja ez a kecskesajt, amelyeket a görögök természetesen az olümposzi isteneknek tulajdonítottak. A monda szerint Cyrene és Apollón fia, Arisztéosz volt az első, aki fetát készített. Bár nem feltétlen helyállóak ezek a feltételezések, az jól látszik az ókori görög írások tanulmányozásakor, hogy a feta már Homérosz idejében létező és kedvelt alapanyagnak számított.
A feta azóta is nélkülözhetetlen a görög konyhában, számtalan formában készítik és fogyasztják. Természetesen nem csak a görögök szerették meg ezt az alapanyagot, hanem a környező országok konyháin is megjelent, így semmi meglepő nincs benne, hogy - a feta első írásos emlékeit követően – fetával készített ételek receptleírására egy 14. századi itáliai szakácskönyvben bukkanhatunk.
Milyen a valódi feta?
Az utóbbi 10-15 évben rengeteg féle, fajta feta van forgalomban, amelyet a 2005-ös oltalomba vétel óta már mindenféle névvel illetnek. Ezek jelentős része csak színben emlékeztet az eredeti sajtra, amelynél kitétel, hogy pasztörizálatlan juhtejből és maximum 30%-nyi kecsketejből kell, hogy készüljön, és a kész sajtot savóban vagy sóoldatban kell tárolni.
Sajnos a nálunk fellelhető feták jelentős része ezeknek a feltételeknek részben sem felel meg, így a végeredmény ugyancsak elmarad a görög eredetihez képest. A legtöbb kapható feta-szerű sajt ugyanis pasztörizált tehéntej felhasználásával készül, a kapott sajt se állagában, se ízében nem közelíti meg a görög, klasszikus fetát.
Éppen ezért, ha eredeti, görög recepthez kívánunk fetát vásárolni, érdemes felkutatni a görög sajtokat, hogy a készítendő fogás valóban olyan legyen, amilyet szeretnénk. A feta nagyon jól alkalmazható különféle ragukhoz, készíthetünk vele mártásokat, kenyérhez való, feltétnek szánt krémeket, kikeverhetjük, lazíthatjuk olajokkal, lehet belőle salátaöntet, illetve fogyaszthatjuk egyszerűen önmagában. A fetához jó kísérő a kevert saláta, de friss gyümölcsökkel, magvakkal körítve is fogyasztható.
Egészséges feta
A fetának rendkívül magas a fehérjetartalma, viszonylag kis mennyiséggel már a napi adag akár fele is fedezhető. Emellett nagyobb mennyiségű kalciumot, valamint A- és B2 vitamint tartalmaz.
Még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első!