ELŐFIZETÉS ➧
A tönkölybúza régóta fontos tápláléka az emberiségnek, amely gazdag beltartalmának köszönhetően egyre inkább újra reflektorfénybe kerül.
2019. január 12. 8:00 - szerző: Príma Konyha
A tönkölybúza régóta fontos tápláléka az emberiségnek, amely gazdag beltartalmának köszönhetően egyre inkább újra reflektorfénybe kerül.
A tönkölybúza valóban az emberiség egyik legősibb tápláléka, amely Ázsia déli, délnyugati részein jelent meg először, majd az időszámítás előtti ötödik évezred tájékán – a vándorlásoknak köszönhetően – Európa keleti részén szintén megjelent, fokozatosan véve be az egész kontinenst és a brit szigeteket. Az Ószövetségben és a különböző római szövegekben is több helyütt említik a tönkölybúzát, ezen kívül jelenlétét és fontosságát az egész Európában és Nagy-Britanniában fellelhető számos kőkorszaki ásatás is igazolja.
A tönkölybúza a görögök és a rómaiak által előszeretettel fogyasztott élelmiszer volt, amely részét képezte a római hadtápnak is. Egészen a XIX. század végéig nagy becsben tartották ezt a gabonát, azonban a következő században megjelenő nemesített, jobban és rövidebb idő alatt termő, ellenállóbb búzafajtáknak hála háttérbe szorult, részint nehezebb betakaríthatósága miatt. A modern gazdálkodás, a kombájnok bevezetése a betakarításba mind a tönköly végét jelentették, de szerencsére a fajta csak elhalványodott, de nem szűnt meg, így az 1980-as években könnyen újra életre lehetett hívni, amikor felismerték, hogy milyen beltartalmi értékekkel is bír ez a nehezebben kezelhető gabona.
Az a bizonyos beltartalom már a középkor emberének is feltűnt, a kor kiemelkedő botanikusa, Bingeni Szent Hildegárd is külön megemlékezik munkáiban a tönkölyről, amely szerinte táplálóbb a többi gabonánál, segít erősebbé és boldogabbá tenni a testet.
Az apátnő jól írta, a tönköly valóban nagyon egészséges, könnyen felszívódik, nem nehezíti el a szervezetet. Igazi vitaminbomba, amelynek nagy fehérje- és ásványianyag tartalma van. Számos aminosavat tartalmaz, triptofán tartalmának köszönhetően fogyasztásakor megemelkedik a szervezet szerotonin szintje, azaz valóban boldogabbak leszünk. Ezen felül nagyobb mennyiségű B1, B2, B6 vitamint találni a tönkölyben, valamint E-vitamint, kalciumot, vasat, káliumot, rezet, szelént, cinket és természetesen magas az élelmi rost tartalma.
A tönkölybúza felhasználása elég sokrétű, hiszen nem csak lisztként tekinthetünk rá, hanem felhasználhatjuk korpa vagy dara formájában, sőt a búzaszemeket teljes egészében is elkészíthetjük, párolva, köretnek vagy akár kevés sóval meghintve, pirítva snack helyett.
A tönkölybúzából készített lisztet egy az egyben használhatjuk a hagyományos lisztjeink helyett, magas sikértartalmának köszönhetően a kelt tészták készítéséhez kifejezetten ajánlott, de ugyanennek a sikértartalom végett a gyúrt, friss tészta szintén rugalmasabb, könnyebben kezelhető lesz, ha tönkölylisztből készítjük.
A tönkölykorpa kitűnő sűrítőanyag, főzelékek sűrítéséhez, levesek habarásához ideális, de bármilyen olyan ételhez felhasználhatjuk, ahol a felesleges nedvességet kell valamilyen alapanyaggal megfogni, épp ezért remek helyen van fasírozottakban, egytálakban, különféle töltelékekben, túrós, joghurtos, krémsajtos desszertekben.
RECEPTFELTÖLTÉS
KEDVENCEI
Előétel
Leves
Főétel
Desszert
Mentes
Vendégváró
Szárnyas
Sertés
Marha
Hal
