Cikkek

A téli hónapok igazi gyümölcssztárjai a citrusok, amelyeknek főszezonja novembertől februárig tart. Míg régebben ritkán és viszonylag drágán juthattunk hozzá ezekhez az alapanyagokhoz, ma már előszeretettel fogyasztjuk, használjuk nagyobb mennyiségben is.

Az ötezer éves citrom

Télen főleg a Földközi-tenger környékéről érkeznek az áruházakba ezek a gyümölcsök, fő beszállítóik a spanyolok, törökök, görögök, marokkóikat és a horvátok. Ez régen se volt másképp, az indiai és kínai gyökerekkel rendelkező citrom már az ókorban is nagyon jól érezte magát a Földközi-tenger partjain, és az ott lakók is hamar megtanulták, hogy milyen ízletes, illatos, hasznos növény. A szülőhelyén, Indiában és Kínában főleg az orvoslásban kapott szerepet, fertőtlenítő hatásának köszönhetően, de Egyiptomban már a héjában rejtező olajat is értékelték, citrommal illatosították a múmiákat és a temetkezési helyeket.

A közel 5000 éves múltra visszatekintő citromot – jeles tulajdonságai okán – hamar termeszteni kezdték, először Palesztinában, majd a talján csizma déli vidékein is megjelent, elterjed Görögországban és arab közvetítéssel a spanyol félszigetet szintén meghódította. A görögök és a rómaiak - az indiaiakhoz hasonlóan - főleg gyógyászati célra, illetve illatosításra használták ezt a gyümölcsöt. Mivel jó védelmet nyújtott számos kártevő ellen, így előszeretettel ültették olajfák közé és használták fel a háztartásokban fellelhető kártevők távoltartására.

Fogyasztása is elterjedt, bár inkább megelőzési célokból szedték, a néphit úgy tartotta, hogy mérgezések esetén hatásos a citrom, illetve reumatikus panaszokra alkalmazták. A középkorban – a már említett arab közvetítésnek köszönhetően – terjed el Európában a citrom, majd a konkvisztádorok után nem sokkal meghódította az Újvilágot.

Skorbut ellen: citrom

Ekkortájt tovább növelte népszerűségét, mivel felfedezték, hogy hatékony védelmet nyújt a kontinens és az Újvilág között hajózó matrózoknak és a világ más tájait feltérképező felfedezőknek a skorbuttal szemben, amely egyébként nem más, mint egy sima hiánybetegség, amely az elégtelen aszkorbinsav, azaz C-vitamin bevitel esetén jelenik meg, és friss zöldséggel, gyümölccsel orvosolható. Persze nem mindegy, hogy milyen gyümölcsöket választanak, de a citrom és a narancs mellett kitűnő C-vitamin forrás a petrezselyem, karfiol, eper, mandarin, káposzta, borsó vagy épp a spenót.

Amíg Európa napsütötte déli fele már vagy ezer éve ismerte a citromot, az északi vidékekre csak a 15. századot követően jutott el ez a gyümölcs. Nehezen beszerezhető, meglehetősen drága alapanyagnak számított, így leginkább gyógyhatása miatt vették, ekként alkalmazták.

Milyen a jó citrom?

Citrom vásárlásánál mindig törekedjünk az ép, fényes héjú ráncoktól és foltoktól mentes példányok kiválasztására. Ne vegyünk puha gyümölcsöt. Ha kifejezetten nem a héjára, hanem a levére van szükségünk, akkor vékonyabb héjú citromokat válasszunk. A citrom héját csak abban az esetben használjuk fel ételeinkhez vagy italainkhoz, ha úgynevezett bio- vagy kezeletlen citrommal van dolgunk, ezeket ugyanis nem kezelik emberi fogyasztásra alkalmatlan vegyszerekkel. De bármilyen citromot választunk, felhasználás előtt minden esetben langyos vízben alaposan mossuk meg.

Hogyan használható fel a citrom?

A citromot nagyon sokféle étel felhasználhatjuk. Dolgozhatunk  vele egyben vagy külön a levével, a héjával, és természetesen a gyümölcshús is része lehet a fogásainknak.

A cirtomlé kitűnő alkotóeleme a különféle szörpöknek, kompótoknak, tehetjük mártásokhoz, különféle dresszingekhez, adhatjuk levesekhez, húsokhoz, egy keveset tehetünk a desszertjeinkbe, készíthetünk vele fagylaltot. A desszertekhez jól illik a citrom illóolajokban gazdag héja, ízt, színt, plusz textúrát ad a finoman reszelt gyümölcshéj. Mediterrán fogások esetében a köretet, a húsokat, zöldségeket is megbolondíthatjuk vele. Teába is elengedhetetlen a citrom, de likőrnek, párlatnak, lekvárnak elkészítve is érdemes fogyasztani.