Alapanyagok

Téli főszezonnak köszönhetően nem csak narancs-, mandarin- és citromdömping van, hanem sok lime közül is válogathatunk.

Az ünnepi időszakban számos olyan fűszer is terítékre kerül, amelyet az év más szakában keveset vagy egyáltalán nem használunk. A sütemények, ünnepi fogások extra fűszerezésében megkerülhetetlen a csillagánizs, amely nem csak ízét és illatát adja az ünnephez, hanem a dekoratív fűszert a karácsonyi díszek készítéséhez is nyugodtan felhasználhatjuk.

A zellergumóval hajlamosak vagyunk mostohán bánni. Helyt adunk neki a húslevesben, a leveszöldségekkel együtt már ragulevesekbe is be-beengedjük, de ennél több szerep ritkán jut neki, holott a zeller nagyon ízletes, jól variálható, levesként, köretként, desszert alapanyagként is nagyon jól teljesít.

Az emberiség egyik ősi tápláléka, amely ugyan a XVI. század óta jelen van Európában, a magyar konyhákban mégis az utóbbi néhány évben jelent csak meg. A burgonyával nem rokon, leginkább a sütőtökre emlékeztető gumó nem véletlen lett mostanság népszerű, gazdag beltartalma és könnyed felhasználhatósága előkelő helyre jutatta a zöldségek ranglistáján.

A megosztó fűszernövények koronázatlan királya, a magyar népnyelvben cigánypetrezselyemként is emlegetett, kissé poloska szagú fűszernövény, a koriander.

Ugyan a tavasz legmegosztóbb étele címért már a rebarbara és a sóska is versenybe szállt az elmúlt hetekben, feltétlen dobogós helyezést érdemel a mostanság már érő köszméte, amelynél szintén nincs középút: vagy szeretjük, vagy ki nem állhatjuk.

A bazsalikom az olasz konyha megkerülhetetlen fűszere, de legalább a nyári hónapokban a magyar konyhákba is örömmel beköltözik, hogy limonádék, sütemények, lekvárok, húsos raguk vagy épp könnyed, pestós tészták ízesítőjévé váljék.

A medvehagyma március első napjaiban feltűnik és egészen addig velünk marad, amíg a többi friss zöld be nem tölti a bennünk kialakult téli űrt.

A hagyma elengedhetetlen része a háztartásunknak. Nem kell belőle nagyobb mennyiségeket tartani, de egy fél kiló vöröshagyma mindig kell, hogy legyen a kamránkban, a fokhagymáról nem is beszélve.

A póréhagyma lágy, kellemes ízének köszönhetően hamar megszeretteti magát velünk, s onnantól kezdve csak azt figyeljük, hogy mihez is adhatnánk, mibe főzhetnék, süthetnénk.

A téli zöldségrepertoár egyik kevéssé ismert tagja a pasztinák, amelyet szerencsére egyre több helyen beszerezhetünk és rengeteg fogásba könnyedén beépíthetünk. A dagadt fehérrépának tűnő zöldség karakteres íze könnyen megszerethető.

A dara nagyon régóta megtalálható az emberiség konyháiban. A különféle kalászosok, valamint a kukorica, hajdina magjából évezredekre visszamenően készítenek darát. Amíg az olasz háztartásokban a kukoricadarából akad több, addig a mi kamráink biztosan rejtenek egy-egy csomag búzadarát, azaz grízt.

A konyhánk kedvelt fűszere a kakukkfű, amelyről kevesen tudják, hogy az egyik legrégebben ismert és használ gyógynövényünk. Az egyiptomiak, görögök és rómaiak által is kedvelt kakukkfűhöz – valódi, jótékony hatása mellett - számtalan babona is fűződik.

Csicseriborsó, bab, lencse. Szinte biztos, hogy mindenkinek ez ugrik be elsőre, amikor meghallja ennek az alapanyagnak a nevét. Nem véletlen a felsorolás, a kamránk leghűségesebb társa lehet a csicseriborsó, lekörözve a babot és a lencsét is.

Az ázsiai, mediterrán gyökerekkel rendelkező növény a XIII. század környékén jelent meg a magyar gasztronómiában, majd a XVIII. század idején szinte teljesen ki is kopott belőle, ám az elmúlt tíz évben újra feltűnt és egyre erőteljesebb a jelenléte.

Az elmúlt években már megszoktuk a jelenlétét, tudjuk mi az, de használni még mindig csak nagyon óvatosan használjuk. Annak ellenére, hogy az avokádó az emberiség történetének egyik legrégebb óta fogyasztott gyümölcse.

A mai felnőtt magyar lakosság jelentős részének a banán és a narancs még mindig kicsit a karácsonyi ünnepkörhöz tartozik, de ha jobban belegondolunk, pont ezek a téli hónapok azok – amikor hazai gyümölcs hiányában – jól jön a trópusi pótlás.